13454 22. § MAGYAR KÖZLÖNY • 2012. évi 92. szám (1) Nem büntetendõ az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegetõ jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekezõ életének kioltására is irányult volna, ha a) azt személy ellen aa) éjjel, ab) fegyveresen, ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb) fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történõ jogtalan behatolás, vagy c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történõ jogtalan behatolás. (3) Nem büntethetõ, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségbõl vagy menthetõ felindulásból lépi túl. (4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elõl. A végszükség 23. § (1) Nem büntetendõ annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélybõl menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethetõ, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségbõl vagy menthetõ felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát. (3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély elõidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége. A jogszabály engedélye 24. § Nem büntetendõ az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít. V. FEJEZET A BÜNTETHETÕSÉGET MEGSZÜNTETÕ OKOK 25. § A büntethetõséget megszünteti a) az elkövetõ halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntethetõség elévülése 26. § (1) A büntethetõség – a (2)–(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bûncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérõ rendelkezése hiányában – elévül a büntetési tétel felsõ határának megfelelõ idõ, de legalább öt év elteltével. (2) Az erõs felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendõ szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bûncselekmények esetében – ha a bûncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bûncselekmény büntethetõsége huszonharmadik életévének