MAGYAR KÖZLÖNY • 2012. évi 92. szám 13479 (3) A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az egyéb apartheid bûncselekmény súlyos következményekre vezet. (4) Aki apartheidre irányuló elõkészületet követ el, a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben öt évtõl tíz évig, b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (5) A (2)–(3) bekezdés alkalmazásában egyéb apartheid bûncselekményen az 1976. évi 27. törvényerejû rendelettel kihirdetett, az apartheid bûncselekmények leküzdésérõl és megbüntetésérõl szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyûlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény II. Cikkének a)/(ii), a)/(iii), c), d), e) és f) pontjában meghatározott apartheid bûncselekményeket kell érteni. Elöljáró vagy hivatali vezetõ felelõssége 145. § Az e fejezetben meghatározott bûncselekmény elkövetõjével azonosan felel a) a katonai elöljáró vagy katonai elöljáróként ténylegesen eljáró személy is (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: elöljáró), ha a tényleges alárendeltsége és ellenõrzése vagy tényleges hatalma és ellenõrzése alá tartozó személy követett el az e fejezetben meghatározott bûncselekményt, és e bûncselekmény elkövetésérõl vagy annak elõkészületérõl az elöljáró tudott, vagy az adott körülmények alapján tudnia kellett volna, és nem tette meg a bûncselekmény megakadályozásához szükséges, hatáskörében álló intézkedéseket, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követõen, hogy a bûncselekmény elkövetésérõl tudomást szerzett; b) az a) pont alá nem tartozó vezetõ beosztású hivatalos vagy külföldi hivatalos személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatali vezetõ) is, ha a tényleges hatalma és ellenõrzése alá tartozó személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: alárendelt) követett el az e fejezetben meghatározott bûncselekményt, annak következtében, hogy felette nem gyakorolt megfelelõ ellenõrzést, ha ba) tudta, hogy alárendeltje ilyen bûncselekményt követett el vagy készít elõ, vagy tudatosan figyelmen kívül hagyta az egyértelmûen erre utaló körülményeket, bb) a bûncselekmény a tényleges feladat- vagy hatáskörébe tartozó tevékenységet érintett, és bc) nem tett meg a hatáskörében álló minden szükséges és indokolt intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza elkövetését, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követõen, hogy a bûncselekmény elkövetésérõl tudomást szerzett. XIV. FEJEZET HÁBORÚS BÛNCSELEKMÉNYEK Tiltott toborzás 146. § (1) Aki a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe – szövetséges fegyveres erõn kívül – katonai szolgálatra, katonai érdekû egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bûntett miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ az a magyar állampolgár, aki – szövetséges fegyveres erõn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevõ idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt. (3) Ha a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe katonai szolgálatra, katonai érdekû egyéb szolgálatra toborzott vagy ilyen szolgálatra közvetített személy a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a toborzó vagy közvetítõ személy két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. Fegyverszünet megszegése 147. § (1) Aki a fegyverszünet feltételeit megszegi, bûntett miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a fegyverszünet megszegése különösen súlyos következményekre vezet.