MAGYAR KÖZLÖNY • 2012. évi 92. szám 13451 Területi és személyi hatály 3. § (1) A magyar büntetõ törvényt kell alkalmazni a) a belföldön elkövetett bûncselekményre, b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelû úszólétesítményen vagy magyar felségjelû légi jármûvön elkövetett bûncselekményre, c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bûncselekmény. (2) A magyar büntetõ törvényt kell alkalmazni a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az aa) a magyar törvény szerint bûncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendõ, ab) állam elleni bûncselekmény, – a szövetséges fegyveres erõ ellen elkövetett kémkedést kivéve – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendõ-e, ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bûncselekmény, vagy egyéb olyan bûncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerzõdés írja elõ, b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendõ. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetõeljárás megindítását a legfõbb ügyész rendeli el. III. FEJEZET A BÜNTETÕJOGI FELELÕSSÉG A bûncselekmény 4. § (1) Bûncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. 5. § A bûncselekmény bûntett vagy vétség. Bûntett az a szándékosan elkövetett bûncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bûncselekmény vétség. A bûnhalmazat és a folytatólagosan elkövetett bûncselekmény 6. § (1) Bûnhalmazat az, ha az elkövetõ egy vagy több cselekménye több bûncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. (2) Nem bûnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bûncselekmény az, ha az elkövetõ ugyanolyan cselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid idõközönként többször követ el. A szándékosság 7. § Szándékosan követi el a bûncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A gondatlanság 8. § Gondatlanságból követi el a bûncselekményt, aki elõre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelmûen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja elõre, mert a tõle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.