MAGYAR KÖZLÖNY • 2012. évi 92. szám 13467 (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövetõ gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetõséget megszüntetõ ok miatt nem büntethetõ, illetve ha az elkövetõt megrovásban részesítették. (3) Az elkobzott vagyon törvény eltérõ rendelkezése hiányában az államra száll. 76. § Ezen alcím alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékû jogot, követelést, továbbá bármely, pénzben kifejezhetõ értékkel bíró elõnyt is érteni kell. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele 77. § (1) Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlõ hálózaton közzétett adatot, a) amelynek hozzáférhetõvé tétele vagy közzététele bûncselekményt valósít meg, b) amelyet a bûncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy c) amely bûncselekmény elkövetése útján jött létre. (2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell rendelni, ha az elkövetõ gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetõséget megszüntetõ ok miatt nem büntethetõ, illetve ha az elkövetõt megrovásban részesítették. A kényszergyógykezelés 78. § (1) Személy elleni erõszakos vagy közveszélyt okozó büntetendõ cselekmény elkövetõjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmemûködésének kóros állapota miatt nem büntethetõ, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetõsége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. IX. FEJEZET A BÜNTETÉS KISZABÁSA A büntetés célja 79. § A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelõzése, hogy akár az elkövetõ, akár más bûncselekményt kövessen el. A büntetés kiszabásának elvei 80. § (1) A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem elõtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bûncselekmény tárgyi súlyához, a bûnösség fokához, az elkövetõ társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítõ és súlyosító körülményekhez. (2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felsõ határa összegének fele. (3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén a Különös Részben meghatározott büntetési tételek emelését írja elõ, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. (4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetõségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A halmazati büntetés 81. § (1) Bûnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. (2) A halmazati büntetést a bûnhalmazatban lévõ bûncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (3) Ha a bûnhalmazatban lévõ bûncselekmények közül legalább kettõ határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ, a büntetési tétel felsõ határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bûncselekményekre megállapított büntetési tételek felsõ határának együttes tartamát.