MAGYAR KÖZLÖNY • 2012. évi 92. szám 13461 (2) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bûncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bûncselekményt elkövette. (3) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bûncselekmény elkövetõje, ha a bûncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtõl, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. 53. § 54. § (1) A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. (2) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan. (3) A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerõre emelkedésével kezdõdik. Ha a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idõ, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött idõt a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell számítani. (4) A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá, vagy – ha az eltiltást méltatlanság miatt alkalmazták – érdemessé vált. Ez utóbbi esetben sem mentesíthetõ az, aki a bûncselekményt bûnszervezetben követte el. Ezen alcím alkalmazásában foglalkozásnak minõsül az is, ha az elkövetõ a) gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetõje, b) gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelõbizottságának tagja, c) egyéni cég tagja, d) egyéni vállalkozó vagy e) a civil szervezetnek a civil szervezetekrõl szóló törvényben meghatározott vezetõ tisztségviselõje. A jármûvezetéstõl eltiltás 55. § (1) A jármûvezetéstõl azt lehet eltiltani, aki a) az engedélyhez kötött jármûvezetés szabályainak megszegésével követi el a bûncselekményt, vagy b) bûncselekmények elkövetéséhez jármûvet használ. (2) A jármûvezetéstõl el kell tiltani azt, aki jármûvezetés ittas állapotban vagy jármûvezetés bódult állapotban bûncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlõ esetben a jármûvezetéstõl eltiltás kötelezõ alkalmazása mellõzhetõ. (3) A jármûvezetéstõl eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú jármûre is vonatkozhat. 56. § (1) A jármûvezetéstõl eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. (2) A jármûvezetéstõl eltiltás tartamába be kell számítani azt az idõt, amelynek tartama az elkövetõ vezetõi engedélyét – a jármûvezetéstõl eltiltásra ítélését megelõzõen – a bûncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. (3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A jármûvezetéstõl eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni. (4) A jármûvezetéstõl eltiltás tartama az ítélet jogerõre emelkedésével kezdõdik. Ha a jármûvezetéstõl eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idõ, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött idõt a jármûvezetéstõl eltiltás tartamába be kell számítani. (5) Végleges hatállyal az tiltható el, aki a jármûvezetésre alkalmatlan. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a jármûvezetésre alkalmassá vált.