1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról 06/10/2022, 00:10 - 11 - 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról Hatályos: 2020. 04. 23. – Lekérdezés ideje: 2022.10.05 23:10:33 94. Magyarország támogatja az európai uniós tagállamok védelmi költségvetéseinek növelésére irányuló célkitűzéseket, ahol ez hozzáadott értéket ad, a NATO és az EU elveivel összhangban védelmi képességek kialakítását, valamint az intézményrendszer erősítését. Ez a folyamat hosszútávon, a tagállamok teljes egyetértése esetén elvezethet a közös európai védelemhez, egy közös európai haderő felállításához. Addig azonban meg kell őrizni az európai biztonsági és védelmi együttműködés kormányközi jellegét. 95. Magyarország erős és egységes, sikeres integrációs pályán maradó és vonzó integrációs perspektívát kínáló Európában érdekelt, mivel földrészünk csak gazdasági és katonai erejét egyesítve maradhat versenyképes az átalakuló világrendben. A kohézió, a szolidaritás és a tagországok nemzeti érdekei párhuzamos szem előtt tartásával kell válaszokat keresni az EU előtt álló súlyos kihívásokra, mint például a külső határok védelme, az eladósodottság magas szintje, a nemzetközi gazdasági versenyképesség fenntartása vagy a népesség elöregedése. 96. Az európai integráció jövőjéről Magyarország azt a nézetet osztja, miszerint az erős Európa talapzatát a szabad nemzetek és a cselekvőképes államok képezik. Az EU jövőjét hazánk ezért nem föderációként, hanem szuverén nemzetállamok szövetségeként és integrációjaként képzeli el, miközben egyetért azzal, hogy ezen államok szuverenitásuk egy körülhatárolt részét nemzeti érdekből közösen gyakorolják. Ezzel összefüggésben átlátható és a tagállamok érdekeit tiszteletben tartó uniós döntéshozatali eljárásokat tartunk kívánatosnak. 97. Hazánk érdeke, hogy szem előtt tartva a magyar biztonságpolitikai prioritásokat és a fenyegetések súlyosságát, részt vegyen, vagy vezető szerepet töltsön be regionális szinten a többnemzeti formációkban és képességfejlesztési kezdeményezésekben. 98. Magyarország számára kiemelkedően fontos, hogy az ellenőrizetlen gazdasági és más migrációs tevékenység hatásaival szemben a nemzetközi közösség eredményesen tudjon fellépni. Kiemelt érdekünk, hogy – a tagállamok önálló erőfeszítésein túl – a NATO és az EU szervezetileg is nagyobb mértékben járuljon hozzá a kibocsátó országok problémáinak rendezéséhez. Kiemelten fontosak elsősorban az afrikai kontinens, valamint a Közel-Kelet és Közép-Ázsia stabilitását elősegítő erőfeszítések, amelyekhez hazánk következetesen hozzájárul. 99. Magyarország megkülönböztetett figyelmet fordít a terrorizmus minden formája elleni küzdelemre: a jelenségcsoporttal szembeni leghatározottabb fellépés nemzeti érdekünk. A terrorizmus elleni harc egyszerre épül a terrorcselekmények megelőzésére, a terrorista csoportok és a terrorszervezetek felderítésére és felszámolására, a terrorcselekmények következményeinek kezelésére, a védelmi képességek megerősítésére és a veszélyhelyzetekre való felkészülésre. 100. Érdekünk a hibrid hadviselés elleni nemzeti, és elsősorban az EU és NATO kereteiben, a többnemzeti válaszadási képesség fejlesztése. 101. Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat fegyveres agressziónak tekinti, amelyre a fizikai térben megvalósuló válaszadás is lehetséges. A kiberműveletek sokszor nehezen bizonyítható attribúciójára, az elkövető azonosítására, megnevezésére való tekintettel a válaszlépések különösen körültekintő, eseti elbírálást igényelnek az érintett kormányzati szervezek bevonásával. 102. Magyarország legfontosabb célkitűzése az energiapolitika terén az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, valamint az energiatermelés dekarbonizációja, ami csak az atomenergia alkalmazásával lehetséges. Az energiaellátási források és útvonalak diverzifikálása alapvető és hosszú távú nemzeti érdek, ami hozzájárul hazánk stabilitásának és ellenállóképességének növeléséhez. Magyarország egyértelmű érdeke, hogy csökkentse energiaimport-szükségletét, és ezzel egyidejűleg biztosítsa mind szélesebb körű kapcsolódását a régiós áram- és földgázhálózatokhoz, ami az ellátásbiztonságot és a hatékony importversenyt tudja garantálni. Kiemelt cél az integrált európai és regionális belső energiapiac kiépítése. 103. A fegyverzetellenőrzési és fegyverzetkorlátozási rezsimek az európai biztonsági architektúra szerves részét képezik. Fennmaradásuk és hatékony működésük elemi biztonsági érdekünk. Az új, stratégiai csapásmérésre alkalmas technológiák terjedése, azok hatékonyságának, mozgékonyságának, rejthetőségének növekedése ugyanakkor alapvető kihívások elé állítják a meglévő fegyverzetellenőrzési és fegyverzetkorlátozási rezsimeket. Szükséges a meglévő non-proliferációs és ellenőrzési rendszer új nézőpontokból történő megközelítése. https://njt.hu/ajax/getPrintWindow Page 11 of 21